A Thomas M. Gale Gimnázium Anglia legnevesebb és leghosszabb múltra visszatekintő iskolája. Az itt tanuló diákok mind jómódú, gazdag családok sarjai, kiknek biztos helyük van az üzleti, politikai életben. Ethelyn Green, a szorgalmasan dolgozó, szegény családból származó fiatal lány gyerekkori álma teljesül akkor, mikor kiderül, hogy ösztöndíjasként ennek az iskolának lehet a tanulója. A Thomas M. Gale hírneve és az iskola nyújtotta számtalan lehetőség egy szebb és kényelmesebb jövőt biztosíthat neki... Legalábbis sokáig ezt hitte. Az épület ódon falai közt olyan hierarchikus rendszer alakult ki, amely szerint a nem megfelelő tanulókat minél előbb 'ki kell iktatni'. Na, és, hogy kik a nem megfelelő tanulók? Természetesen a szegények, azok a diákok, akik ösztöndíj program keretében kerültek az iskolába. Tristan Howard Cross, az iskola legbefolyásosabb diákja, a H. Cross szállodalánc elsőszámú örököse rossz szemmel néz minden olyan diákra, aki nem „megfelelő" körülmények között került az iskolába. Ethelyn egy véletlen baleset során találkozik először a nagyképű és arrogáns fiúval, aminek hatására, békés iskolás napjai pokollá változnak. Vajon, hogy alakul a fiatal ösztöndíjas lány élete az iskolában? Sikerül kibírna az utolsó tanévet, vagy Tristan hatására elmenekül a Thomas M. Gale Gimnáziumból?
Sziasztok! Huh, hát jó rég jelentkeztem, de mostanában nincs sok időm, és ha van is egy kicsi, azt inkább a másik oldalamra fordítom. :) Tegnap sűrű napom volt, délelőtt városba voltam, nyelvsulit intéztem meg még egy-két dolgot. Természetesen az esernyőmet otthon felejtettem, úgyhogy szépen megáztam mire hazaértem. Már meg sem lepődök magamon... :D Miután hazaértem, gyorsan csináltam ebédet (burgonya krokettet egy kis kukoricás rizzsel). Főzés közben, mivel az ajtó nyitva volt, hallottam, hogy a Mázli megállás nélkül ugat. Nem számítottam semmi jóra, hiszen ismerem ezt a fajta ugatását... :D Mikor végeztem az ebéddel és a kutya még mindig megállás nélkül ugatott, kimentem és megnéztem mit talált. A kert hátsó részében, a pampafüvek között ugatott. Pont mikor odaértem akkor kapott elő egy hatalmas siklót. A szívroham elkapott komolyan. :D Addig szórakozott vele, amíg megölte. Már meg sem lepődtem rajta igazán, mert minden nyáron fog siklót (bár az évek alatt még mindig nem jöttünk rá, hogy honnan bukkannak elő...).
Délután felnéztem a suli honlapjára, és kiírták az üzenőfalra, hogy van egy dolgozat, amit még senki nem küldött el társadalomstatisztikából. Persze, hogy nem küldte el senki, mivel nincs mit elküldeni! :D A tanárnő azt mondta, aki az órán jelen van, az megkapja az ötöst. Mindig ezzel a tanárnővel vannak problémák... Na de mindegy, szóltunk, hogy mi a helyzet, úgyhogy ma már javították a kiírást. :) Ma nem sok mindent csináltam bevallom őszintén. Délelőtt az ügyvitel házit kezdtem el csinálni, délután pedig befejeztem és belekezdtem egy új csomózott karkötőbe. :)
Tegnap újra elkezdtem nézni az egyik kedvenc koreai doramamat, a WILD ROMANCE-t. Nagyon nagyon jó kis 2012-es sorozat, ajánlom mindenkinek! :) Zárásként ebből a doramaból hoztam el nektek a kedvenc számomat:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó