KATT A KÉPRE

- Mi a jó franc folyik itt??
Egyszerre néztünk mindannyian a női WC ajtajában álló magas alak felé. Hirtelen nem tudtam, hogy örüljek vagy sírjak...
- Tristan, mi csak... mi csak móresre tanítjuk! - A barna szerelmes tekintettel nézett a Sátánra.
- Elég volt Betty - lépett mellénk Tristan, és felrángatta a hasamon ücsörgő lányt - Őt csak én taníthatom móresre, jobb, ha az eszedbe vésed!
- De hát...
- Egy ujjal sem nyúlhatsz hozzá - dörmögte ellentmondást nem tűrő hangon - Kifelé!
Betty és két barátnője zavartan néztek egymásra, de ismerve Tristant, jobbnak látták, ha inkább távoznak. Bevágták maguk mögött a WC ajtaját, sietős lépteik sokáig hallatszottak.

TOVÁBB

Tristan alakját messziről kiszúrtam. Háttal állt nekem, szokásos két oldalbordája – Lucas és Ethan – jóízűen nevetett valamin, amit magyarázott nekik.
- Tristan Howard Cross, te seggfej!
A hangom keresztülszántotta a teret, a kertben lézengő tanulók mindegyike engem bámult. A Sátán a nevét hallva felém fordult és megint megjelent az arcán az a bosszantó, gúnyos mosoly.

- Hajaaj, koszos ruhában mégsem maradhatok egész nap – nézett végig magán nevetgélve a Sátán, aztán újra rám nézett - Te. Nyald le.
- Tessék? – döbbenve jojózott a tekintetem a fölém magasodó srác arca és a pólója oldalát ’díszítő’ folt között.
- Süket vagy? Azt mondtam nyald le a koszt a ruhámról. Ez a Te mocskod...
- Nem csinálom – dadogtam, mire Tristan szája gúnyos mosolyra húzódott.

TOVÁBB

"- Hé! - Gondolataimból Tim integetése és mutogatása zökkentett ki - Ott van!
- Tessék? Mi van ott? – kérdeztem értetlenkedve.
- A Sátán! Ő az ott, fekete dzsekiben!
A tekintetem egyből megakadt a nekünk háttal álló fiatal srácon. Magas, szikár testalkatú, sötét hajába néhányszor hanyagul beletúrt, amíg őt néztük.
- Ő lenne Tristan? Valahogy nem ilyennek képzeltem... – motyogtam Timnek, aki úgy figyelt, hogy még rágni is elfelejtett.

TOVÁBB