Első nap, első benyomás >> Szörnyű, borzalmas, bonyolult, rettenetes, irtóztató, iszonyatos, rémes, sokrétű, kombinált, utálatos. Fúj.

Valószínűleg nem innen fogok nyugdíjba menni maradjunk annyiban.

Holnap. 2013. július 1. Az első munkanapom.
Tündérek, angyalok, koboldok segítsetek!

(Ez a kép igazából nem tudom, hogy s miként passzol ide, na mindegy. Attól még ♥ )

Hollárihii, sziasztok! :) Hogy s mint vagytok? Remélem jobban mint én... Na jó, igazából nekem sincs különösebb okom panaszra, egyszerűen csak egész nap kissé feszült vagyok. Valószínűleg a hétfő és az elkövetkezendő idők miatt. Oh, és ha már az új munkámnál járunk, képzeljétek, teljesen véletlenül - a részletek most nem fontosak - elkezdtem levelezni egy lánnyal, aki ugyan azt csinálja mint én. Mármint amit majd nekem kell csinálnom. Egy kicsit mesélt, hogy s miként történnek náluk a dolgok, miket csinál, és a többi. Jó volt valakivel - még így ismeretlenül is - beszélni arról, mi is vár rám. :)
Na de most nézzük, mi is történt velem a mai nap, hisz tudom, hogy mindenkit majd meg esz a kíváncsiság... :D Reggel be kellett mennem jó pár helyre papírokat intézni. Szerencsém volt, szinte sehol sem töltöttem többet, mint 10 perc. Kilenc körül végeztem is, de hazafelé elmentem egy papírbolt előtt. Természetesen be kellett mennem, és természetesen vennem is kellett valamit. Tipikus én, már megint előjött az írószermániám... Vettem egy vonalas füzetet, ami tökéletes lesz hétfőre, keddre és a többi napra jegyzetelni. Na és persze kellett hozzá egy toll is, hisz ha itthon nincs 1000 db akkor egy sem. Szóval vettem egy tollat is. ♥ A papírboltból kijövet bementem a mellette lévő Rossmann-ba nézelődni. Végül, egy menta színű körömlakkal távoztam - mert hát miért is ne? Oké, ezen a ponton elhatároztam, hogy most már bizony hazáig meg sem állok, nem akarok több pénzt költeni. Aha, persze. A kedvenc turkálóm előtt elcsábultam. Bementem, körülnéztem és onnan sem jöttem ki üres kézzel. Vettem egy szupicsinos pulcsit. :) A napi szerzeményeimet a fenti kis képen csodálhatjátok meg. Ollé.
Miután hazaértem nem sok mindent csináltam az ebéden kívül. Punnyadtam picit~ Délután viszont beállított papám és hozott '2-3 tonna' gyümölcsöt. ♥ Nagyon örültem neki, hisz a gyümölcsmániám, ugyan úgy mint az írószermániám gyógyíthatatlan. Miután elment csináltam is egy kis adag cukros barackot. Nem kell hozzá sok ész, egyszerűen megpucolod, feldarabolod a barackot, egy kis citrommal és/vagy cukorral meghinted/megszórod/meglocsolod. Íme:

Mondanom sem kell, isteni volt! ♥ Nyami~
Mást azt hiszem nem akartam, ezt most egy gyors bejegyzés volt. :) Legyetek jók, élvezzétek a hétvégét, majd még jelentkezem. Azt hiszem... :)

Igen. Olyan sokszor panaszkodtam nektek arról, hogy egyszerűen nem találok munkát, hogy végül csak ráakadtam valamire. Bizony, bizony. Munkát kaptam! Valószínűleg nem ez lesz álmaim állása, mert piszok nehéz lesz. Arról nem is beszélve, hogy heti hat napot fogok dolgozni, van amikor tíz van amikor csak hét órában. Ez változó lesz. Azt hiszem nem fogtok furcsán nézni rám, ha bevallom: piszkosul félek. :) Akikkel eddig találkoztam mind nagyon kedvesek voltak, de az igazi 'szembesítés' majd hétfőn lesz a munkatársakkal. Szóval akinek esetleg akad egy kósza gondolata hétfőn dél körül, akkor az légyszi pazarolja rám. ♥
Végül is nem panaszkodni akarok mert nincs is miért. Munkám van, dolgozhatok, emberek között lehetek. Minden kezdet nehéz, de talpraesett vagyok, megbirkózom a kezdeti nehézségekkel! Fő a pozitív hozzáállás, nem igaz? :)
Most búcsúzom, eléggé fáradt vagyok. Az utóbbi három napban annyit rohangáltam a városban, hogy simán elgyalogolhattam volna Berlinig. Mindegy, holnap már nem lesz annyi minden, aztán jön a hétvége és rápihenek a kezdésre. :)
Legyetek jók, élvezzétek ki a nyár minden egyes pillanatát!
Ölel benneteket A dolgozó lány. ;)

/Zárásként pár kép, amit a közeljövőben elég sokszor fogok látni.../