A Thomas M. Gale Gimnázium Anglia legnevesebb és leghosszabb múltra visszatekintő iskolája. Az itt tanuló diákok mind jómódú, gazdag családok sarjai, kiknek biztos helyük van az üzleti, politikai életben. Ethelyn Green, a szorgalmasan dolgozó, szegény családból származó fiatal lány gyerekkori álma teljesül akkor, mikor kiderül, hogy ösztöndíjasként ennek az iskolának lehet a tanulója. A Thomas M. Gale hírneve és az iskola nyújtotta számtalan lehetőség egy szebb és kényelmesebb jövőt biztosíthat neki... Legalábbis sokáig ezt hitte. Az épület ódon falai közt olyan hierarchikus rendszer alakult ki, amely szerint a nem megfelelő tanulókat minél előbb 'ki kell iktatni'. Na, és, hogy kik a nem megfelelő tanulók? Természetesen a szegények, azok a diákok, akik ösztöndíj program keretében kerültek az iskolába. Tristan Howard Cross, az iskola legbefolyásosabb diákja, a H. Cross szállodalánc elsőszámú örököse rossz szemmel néz minden olyan diákra, aki nem „megfelelő" körülmények között került az iskolába. Ethelyn egy véletlen baleset során találkozik először a nagyképű és arrogáns fiúval, aminek hatására, békés iskolás napjai pokollá változnak. Vajon, hogy alakul a fiatal ösztöndíjas lány élete az iskolában? Sikerül kibírna az utolsó tanévet, vagy Tristan hatására elmenekül a Thomas M. Gale Gimnáziumból?
Üdv mindenkinek! Ma egy gyors bejegyzéssel jöttem, pontosabban pár személyes képpel. Ha nagyobban szeretnétek megnézni, kattintsatok a kis képekre. :) TELEFON DÍSZ
1 éve van meg és nagyon-nagyon imádom! :) A dwaejitokki figura azoknak lehet ismerős akik látták a You're Beautiful koreai sorozatot. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert egy ismeretlen, Pesten élő lány vette meg nekem akiről csak annyit tudok, hogy Ő is Jang Keun Suk-ot. A mai napig hálás vagyok neki! :) KULCSCSOMÓ
Hatalmas kulcscsomóm van, a fél táskámat elfoglalja. Van rajta egy rózsaszín delfin, amit akkor vettem mikor először voltam a családdal Horvátországban. Két bronz kulcstartóm is van amit a nyelvsuliban kaptam. A nagy Hwang Tae Kyung kulcstartót pedig már korábban bemutattam. :) KEDVENC TOLLAIM
Mániákusan gyűjtöm a tollakat, hetente megajándékozom magam eggyel. Imádom a gagyi, 100 Ft-os cuki tollakat. :) Ezekből válogattam ki a kedvenceimet. PÉNZTÁRCA
Ezt a pénztárcát egy kínai üzletben láttam meg és egyből beleszerettem. Nagyon aranyos és jó sokat lehet bele pakolni. :) Rengeteg színben volt (anya vett is magának egy fekete-bordó-fehér színűt), úgyhogy volt miből válogatnom. A halvány rózsaszín és a bézs között vacilláltam, de végül az utóbbit vettem meg. :) TOLLTARTÓ
A tollak mellet a másik mániám a tolltartók (kiskoromban papírboltot akartam nyitni :D). Ezt még évekkel ezelőtt rendeltem netről. Szeretem a Narutot ( sajnos Hinatás nem volt :/ ), ezért vettem meg. Igazából csak középiskolában használtam, de nagyon szeretem és nem bántam meg, hogy megvettem. :)
~Nos, ennyit akartam mára, most megyek is, megpróbálok időben (írom ezt 11 órakor) lefeküdni, mert holnap 5-kor kelek. További szép estét, sziasztok! :)
{A végére egy szám amit imádok és több mint 2 évig volt a csengőhangom! :D}
Sziasztok! Délután megint elkapott a sütési láz, úgyhogy össze is dobtam egy egyszerű és finom ribizlis lepényt. :) Ha valakit esetleg érdekel, leírtam a receptjét és egy képet mutatóba is hoztam (élőben jobban néz ki, higyjétek el :D).
A tészta alapanyagaiból puha tésztát készítünk és a gáztepsi aljába tesszük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk és hozzáadjuk a cukrot és a ribizlit (fagyott állapotban). Ezt a masszát a tészta tetejére simítjuk és közepes tűznél megsütjük.
Oldalt a chat alatt található egy új menü Recept ajánló névvel. Értelem szerűen receptajánlókat fogok írni, most a ribizlis lepény ajánlóját olvashatjátok. :)
Most megyek is, nektek pedig további szép délutánt! :)
Menjenek az újságoshoz és vegyenek egy kis kultúrát...
Most komolyan... egy 15 éves lánynak tényleg fennhangon kell elmesélnie az iskola folyosóján, hogy hétvégén mennyi pálinkát ivott és mennyire kiütötte magát? Tényleg nem értem. De kezdem az elején.
Reggel elkísértem öcsémet az új sulijába (az én régi sulimba ), hogy átvegye a kilencedikes könyveket. Mikor odaértünk már akkor rengetegen voltak. Szépen beálltunk a sorba, ahogy az rendjén van, mikor érkezésünk után nem sokkal két 15 éves lány állt be mögénk. Egy korábbi bejegyzésemben (lásd: 36. bejegyzés) már kifejtettem, hogy szerintem elég gáz ahogy a mai 14-15-16 évesek viselkednek (tisztelet a kivételnek!). Akarva-akaratlanul is végig kellett hallgatnunk, és nem csak nekünk, mert szerintem még a folyosó másik végében álldogáló anyuka is hallotta, ahogy a lányok a nyári 'élményeiket' boncolgatják. Volt ott minden, mint a búcsúba de tényleg. Részegen az árokparton fetrengeni, meztelen fürdőzés 40 év körüli férfiakkal, kihányni az ablakon és hasonlók. Öcsémmel csak álltunk, néha-néha összenéztünk, de nem szóltunk semmit. Végre megkaptuk a könyveket, tesóm aláírt mindent és én is kibeszélgettem magam a régi tanárjaimmal akkor elindultunk hazafelé. Mikor kiértünk az iskolából tesóm csak ennyi mondott: 'Úristen.' Egyből tudtam mire gondol. Utána jól megvitattuk (nem is tudtam, hogy Ő is ilyen nehezen viseli a korosztályának ezt a típusát... :D), hogy miket hallottunk a lányoktól. Jam, és mielőtt bárki magába azt hinné, hogy egy 50 éves nénike vagyok, nem. 20 éves vagyok és bocsi, hogy nem értem meg a mai tinédzsereket. :D
’Mindannyian éreztünk már szerelmet, szépséget, életet, s a közhiedelmek ellenére sokszor másik ember sem kell ehhez. Számomra néha elég, ha megcsap a tavasz illata, vagy hallom a hópelyhek zizegését... és ott van az ősz zsongása, vagy amikor egy nyári, vihar előtti délutánon fura, lilás-sárga fény borul az utcára. ’
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ez az idézet rám nagyon igaz. :) Imádom az eső illatát, nézni a felhőket az égen, mikor téli estéken sárgás az ég és minden hófehér. Azt hiszem ezekre lehet azt mondani, hogy 'apró örömök az életben'.
... és ha belegondolok, hogy vannak olyan ismerőseim, akik ezeket észre sem veszik... hát, az is lehet, hogy csak én vagyok fura. De tényleg. Nézzétek meg ezeket a képeket. Nem csodálatosak?
AJÁNLOM AZ OLDALT
azoknak lehet ismerős akik látták a You're Beautiful koreai sorozatot. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert egy ismeretlen, Pesten élő lány vette meg nekem akiről csak annyit tudok, hogy Ő is Jang Keun Suk-ot. A mai napig hálás vagyok neki! :)
mert szerintem még a folyosó másik végében álldogáló anyuka is hallotta, ahogy a lányok a nyári 'élményeiket' boncolgatják. Volt ott minden, mint a búcsúba de tényleg. Részegen az árokparton fetrengeni, meztelen fürdőzés 40 év körüli férfiakkal, kihányni az ablakon és hasonlók. Öcsémmel csak álltunk, néha-néha összenéztünk, de nem szóltunk semmit. Végre megkaptuk a könyveket, tesóm aláírt mindent és én is kibeszélgettem magam a régi tanárjaimmal akkor elindultunk hazafelé. Mikor kiértünk az iskolából tesóm csak ennyi mondott: 'Úristen.' Egyből tudtam mire gondol. Utána jól megvitattuk (nem is tudtam, hogy Ő is ilyen nehezen viseli a korosztályának ezt a típusát... :D), hogy miket hallottunk a lányoktól. Jam, és mielőtt bárki magába azt hinné, hogy egy 50 éves nénike vagyok, nem. 20 éves vagyok és bocsi, hogy nem értem meg a mai tinédzsereket. :D
