Üdvözletem újra, a mai nap már második alkalommal! :)

     A mostani bejegyzésemben egy nagyon olcsó ( Tényleg olcsó, nekem konkrétan 0 Ft-omba került! :) ), de nagyon hangulatos koszorút hoztam nektek mutatóba.
     A dísz elkészítéséhez az ötletet a novemberi Praktika magazin adta. A szükséges hozzávalók listája rövid, nézzük csak mik is ezek pontosan:

1. Sok-sok nagyméretű (Pl. Platán vagy juhar) fa levele 🍁
2. Drótszál
3. Színes (széles) szalag

  1. Ha ezek megvannak, akkor nincs más dolgunk, mint szépen sorba felfűzni a száraz faleveleket. Ha hosszú drótszálra fűzzük őket, akkor értelem szerűen a koszorú is nagyobb lesz, ellenben, ha egy kisebbet szeretnénk csinálni, akkor használjunk kisebb fajta leveleket. Az úgy szebben mutat. :)
  2. Miután felfűztük a leveleket, a drótszál két végére hajlítsunk egy-egy hurkot és akasszuk össze őket.
   3. Végezetül nincs más dolgunk, mint a masnit szépen a koszorúra kötni és voilà! :)

Sziasztok Bogyókák!

     Néhány bejegyzéssel ezelőtt (KATT) megmutattam hogyan tudtok otthon Ti is álomfogót készíteni. Nagyon drágák voltatok, mert mindannyian dicsértétek az elkészült 'művemet'. ♥
    Ennek ellenére én mégsem voltam megelégedve vele. Tény, maximalista vagyok és az újragyártott, második álomfogómmal sem vagyok 100%-ig megelégedve, de ez azért már megközelíti 95%-os elégedettségi szintemet. :)

    Most hoztam is róla néhány képet, amit megnézhettek, ha tovább olvassátok ezt a bejegyzést.

Nem tudom, ti, hogy vagytok vele, de én évek óta szerettem volna venni egy álomfogót. Mikor a helyi Szüreti napokon kipakolnak az indián árusok, rendszeresen megcsodálom az álomfogóikat, viszont soha nem vettem. Hogy miért? Mert drágának gondolom. Egy tenyérnyi nagyságú álomcsapdáért 4000 Ft-ot kérnek. 
Múlt hétvégén ütött szöget a fejemben az a kósza gondolat, hogy miért is nem próbálom meg én magam megcsinálni? nem is értem, hogy ez korábban miért nem jutott eszembe... :) Nos, ma meg is csináltam! (Olvasd tovább a bejegyzést!)

Sziasztok Bogyómonyókák!

Jelentem: Sikeresen túléltem a hetet, a helyettesítés többé-kevésbé simán ment! :) Ennek örömére, ma kiéltem rég elfojtott kreativitásomat és gyártottam 2 pofon egyszerű, de -legalábbis szerintem- nagyon mutatós nyakláncot. Az én környezetemben is vannak olyanok, akik egyáltalán nem értenek a kreatív-barkácsolós dologhoz, de merem állítani, hogy még Ők is könnyedén tudnak ilyen láncot gyártani. Nem is locsogok tovább, máris mutatom a készítés menetét:

A múltkori dekupázsos bejegyzésem óta eléggé rágyógyultam erre a technikára. Olyannyira, hogy azóta már jó pár régi kerámia virágcserepet is kidíszítettem, plusz tegnap vettem néhány szintén kerámia szívecskét, anyának pedig néhány aranyos kis kanna formákat.
Délután ezzel ütöttem el a felesleges időmet, és rá kell jönnöm, hogy minél többször használom a dekupázs technikát annál jobban megy. Nem hiába tartja a mondás, hogy 'gyakorlat teszi a mestert'. Persze én nem vagyok mester, de jó látni, hogy fejlődöm. :)
Mint ahogy mindig, most is hoztam pár képet az újdonsült munkáimról:

Nektek van/volt valami olyan szokásotok, amire egy időben nagyon rápörögtetek, de a 'fellángolás' azóta már csillapodott?